Mivel házasság párti vagyok, nagyon örülök, hogy elsősorban keresztény körökben Valentin-nap környékén jobban előkerül ez a téma. Ilyenkor több évtizede együtt élő, többnyire ősz hajú embereket látunk jó példaként magunk előtt, vagy a szószékről a kölcsönös beszélgetések és megértés fontosságáról hallunk magasztos gondolatokat.
Mindez szép és jó, de folyamatosan ott van bennem az érzés, hogy a mai világban ez kevés és alig mutat meg valamit az igazi házasságból. Annyira keveset, hogy az újabb generációk előtt a házasság már inkább taszító, mint vonzó gondolat.
Senki sem szeret egyedül lenni. Mindenki szeretetre, melegségre, elfogadásra, biztonságra és a vágyai kielégítésére vágyik. Másik oldalról viszont a rengeteg impulzus, lehetőség, minta, napi szinten több száz tudatos vagy éppen tudattalan döntést igényel tőlünk. Ebben az állandó feszültségben aztán mindenki elfárad és kialakul a folyamatos szorongás érzése.
Úgy tapasztalom, hogy a házasság a mai, ellentmondásokkal teli életünkre egy nagyon jó válasz, csak mint mindent általában, jól kell csinálni. Ebben segít az alábbi három dolog:
Jó és sok szex
Tudom, hogy a csapból is ez folyik, de nem véletlenül. Az embereknek a szexuális kielégülés annyira alapvető igényük – különösen mai pornóval átitatott kultúrában – mint az evés vagy az alvás. A szex a teremtés része és a keresztény hívők számára csak egyetlen kikötés van, hogy a házasságon belül a házaspárok között történjen. Ebből következik az is, hogy a házasságban a szex képviseli az összekötő erőt ahogy az összekötést, a bizalmat is a szex teszi tönkre, ha az egyik fél megcsalja a másikat.
Ha sikerül azt a sok gátlást, nyomást, feszültséget mely a nap vagy hét folyamán összegyűlik becsatornázni egy kiadós szeretkezésbe újra és újra, a szerelmetek soha nem látott mélységeket fog átélni. A legjobb az egészben pedig az, hogy erre szinte bármikor, biztonságban lehetőségetek van, hiszen házasok vagytok.
Ha mindez nem vagy akár az egyik fél számára nem kielégítően működik, akkor lépni kell. Na nem félre, hanem előre!
Fejlődni akarás
Egy házasság vagy tartós kapcsolat rendszerint azért megy tönkre, mert az egyik fél akar fejlődni, a másik pedig nem akar. Ez elsősorban nem a másik igényeinek való megfelelést jelenti, hanem sokkal inkább a magunkba fektetett munkát. Az egyik fél sportol, hogy egészségesebb, kívánatosabb, „éhesebb” legyen, a másik nem. A másik szorgalmas, tanul, az egyik szerint pedig majd lesz valahogy. Az egyik megjavítja az elromlott dolgokat, a másik pedig tudja, hogy úgyis meg lesz csinálva. Az egyik szerelmeskedni akar, a másik gátlásos.
Az egyéni fejlődéssel tartható fent a házasság dinamikája, a házasfelek igyekezni fognak megtartani a másikat, értékelni fogják az erőfeszítéseket még akkor is, ha az eredmény nem azonnali vagy látványos. Ahogy a fejlődés egy ember életében új távlatokat nyit, ugyanígy képes új távlatokat nyitni egy kapcsolatban is.
Hit
Végül, de nem utolsó sorban mindehhez kell a hit. Hit abban, hogy érdemes házasságban, hűségben élni. Érdemes az életemet egy emberre elpazarolni. Érdemes rengeteget dolgozni, érdemes húsz-harminc évet gyermekek felnevelésére szánni, bármennyi lemondással is jár ez.
Hinni abban, hogy majd évtizedek után is képesek leszünk szerelmesek lenni és hinni abban, hogy Istennek ez tetszik.