Keresztény család

Istenkeresés az élet labirintusában...

Hogyan hat a német vaslady-re a saját hite?

2016. február 07. 14:52 - Kereszteny Család

angela-merkel.jpg

Szándékosan nem akartam a blogra politikai, különösen a menekültválsággal kapcsolatos kérdéseket behozni. De úgy gondolom, ebben az elferdült világban sokunk számára példaértékű lehet a világ legbefolyásosabb nőjének keresztény hite. Az eredeti cikk itt jelent meg.

Amikor a Time Magazin 2015-ben az év emberének választotta Angela Merkelt, a borítón az ő képe virított, az újságban pedig egy nagyon részletes életrajzot közöltek róla. Véletlenül – vagy talán szándékosan -, ez a több mint 9000 szóból álló nagyon részletes életrajz alig tett említést a német kancellár keresztényi mivoltáról. Merkel nem egy „hordószónok” típusú politikus. A küldetését nem „nagy víziók” mentén határozza meg. Adatokat gyűjt, mérlegel, tétovázik, majd végül cselekszik. Jobban szereti a dolgokat inkább a háttérből irányítani. Mindez azt jelenti, hogy Margaret Thatchertől eltérően, - akihez egyébként előszeretettel hasonlítják – nem vállalja fel nyíltan a keresztény meggyőződését. Mégis, néhány az évek során tett megjegyzéséből úgy tűnik, Merkel hite mély, valódi és megkerülhetetlen.

Merkel édesapja, Horst Kasner lutheránus pásztor és teológus, 1954-ben, akkoriban meglehetősen szokatlanul Kelet-Németországba költözött. Ekkor a lánya csupán 6 éves volt. Kastner a keletnémet állami szocializmussal némi szimpátiát érzett (legalábbis azzal az eszmével, amit az megvalósítani próbált), annak ellenére, hogy a családja ki volt téve a keletnémet kormány intenzív megfigyelésének, ez pedig mélyen sértette apja hitét és szabadságát.

Merkel egy olyan egyházi épületben nőtt fel, amely helyt adott mentális és fizikai fogyatékkal élők számára is. Édesapja erős hatással volt rá, ezen belül is leginkább az a fajta „logikus gondolkodásmód”, mely végül sikeresen elindította a kémikusi pályáján. Későbbi politikusi pályája a berlini fal leomlása után kezdődött, amikor Helmut Kohl kancellár felismerte a képességeit és szeretett volna a kormányába keletről egy protestáns nőt, aki segít kiegyensúlyozni a főleg római katolikus férfiakból álló kabinetjét, ezért kinevezte miniszterré.

Annak ellenére, hogy a pártjában kívülállónak tűnhetett, Merkel jól beszélte a politikusok nyelvét. A Keresztény Demokratikus Unió nyitott volt a keresztény etikával kapcsolatos témákra, különösképpen az Isten képére teremtett emberrel kapcsolatos értékek vállalására, mely politikájának alapját képezik. Merkel folyamatosan visszhangozza a fenti nézeteket, mellyel a kritikusainak muníciót ad a hitével kapcsolatos vádak megfogalmazására is, mintha az csak a sokkal inkább tradicionális értékeket valló katolikus pártársai ellensúlyozására felvett álca lenne.

Kétségtelenül van ebben az állításban valami, de a teljes igazság nem ez. Alkalmanként, Merkel bepillantást enged a sokkal inkább személyes hitébe is. „Tagja vagyok az Evangélikus Egyháznak. Hiszek Istenben és a vallás folyamatosan az életem részét képezi és ez az egész életem során így is lesz,” nyilatkozta 2012-ben egy teológia hallgató által készített videó interjúban. „Nekünk, keresztényeknek, semmiképpen sem szabadna félnünk a hitünk felvállalásától” - mondta.

Az viszont, hogy a keresztény meggyőződése a politikai döntéseit miként formálja, nem teljesen világos. Merkel nyilvánosan felvállalja a „keresztény értékrendet”, hasonlóan Gordon Brown-hoz de sokkal inkább, mint azt például Tony Blair és David Cameron teszi. Emellett elfogadta a Békéért Közbenjárók Nemzetközi Konferenciájára való meghívást is ahol felkérték az Euró válságért kapcsolatos imádkozásra. Szintén beszédet mondott a Német Evangélikus Egyház éves kongresszusán, sürgetve a német protestánsokat és római katolikusokat, hogy a közelgő és kihívásokat tartogató 2017-es református emlékévben (ekkor lesz ötszáz éve, hogy Luther Márton elindította a reformációt) tegyenek erőfeszítéseket a közös hitük kihangsúlyozásáért.

Talán a legbeszédesebb az, hogy Merkel még a németországi muszlimokkal kapcsolatos növekvő feszültség miatt sem kerülte meg a vallás bonyolult kérdését. Miközben az elemzők úgy gondolják, hogy a menekültkrízisre adott válasza rendkívül nagyvonalú (mások szerint vakmerő vagy bűnösen gondatlan) az sokkal inkább köszönhető a keletnémet neveltetésének, amely érzékennyé tette a mozgás szabadságának a mély igényére, mint annak, hogy ő egy keresztény ember.

Mégis, Merkel inkább a morális szempontokat hangsúlyozza újra és újra: „Ha ebben az országban mentegetőzni kellene amiatt, hogy egy válsághelyzetre válaszul baráti kezet nyújtunk, akkor abban az országban én nem akarok élni.”  Sőt, mindig is vitatkozott azokkal, akik szerint a muszlim bevándorlásra nem vallás semleges, szekurális módon kellene tekinteni, valamint felvállalja a harcot a német társadalomban egyre szélesebb körben terjedő „iszlám fóbiával” szemben is.

Felfogása szerint sokkal nagyobb biztonságot jelent a keresztény hit, kinyilvánítva, hogy Németország nem a „túl sok iszlám”-tól szenved, hanem sokkal inkább a „túl kevés kereszténység”-től.

Lehet, hogy vele kapcsolatosan az érzéseink ellentmondásosak, ahogy a döntései is azok, amelyeket a nyilvánosság előtt politikusként meghoz. De ha az embert nézzük, a pragmatizmusa és gondos mérlegelése bepillantást enged Merkel igazi értékrendjébe, mely emberként meghatározza, ez pedig nem más, mint az őszinte keresztény hit.

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://keresztenycsalad.blog.hu/api/trackback/id/tr558367996

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hazugságokra felesküdni 2016.02.08. 09:50:00

Nem is irónia, hanem kész röhej: Tedd a kezed egy hazugságokkal teli könyvre és esküdj, hogy az igazat mondod!  

Trackback: Nem létező dolgokban kötelező hinni 2016.02.08. 09:49:40

Apáca panaszkodik dr. Housnak, hogy Augusztin nővér olyan dolgokban hisz, amik nem léteznek. Kérem gyógyítsa meg. dr: House válasza: Úgy tudom, Önöknél ez kötelező!

Trackback: Fegyverek elől, vagy fegyverek mellől menekülnek? 2016.02.08. 09:49:12

Menekülni kellett neki, mert nem bírta elviselni, hogy két géppuskával kellett irtania az ellenségeit. Több tucat ilyen és hasonló kettős fotóval van tele a net. Ja és, hogy ki a hazájáért harcoló katona, vagy forradalmár és ki a terrorista csak néző...