Nem olyan régen jött divatba nálunk is a Mindenszentek előestéjének megünneplése, amely egy ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep. Ryan Duncan azt gyűjtötte csokorba, hogyan is viszonyulunk ehhez az egészhez mi, keresztények?
Nehéz más olyan ünnepet elképzelni, amely annyira heves reakciókat váltana ki a keresztényekből mint a Halloween. A hívő emberek között az október 31 kétes hírnévre tett szert, amely cseppet sem pozitív. Erről a napról a vélemények annyira megosztottak és olyan sok indulatot váltanak ki, hogy mostanában számos keresztény egy olyan dilemmával találta szemben magát, ahol mindenképpen döntésre kényszerül.
Vajon nekik is be kellene öltözniük jelmezekbe, ahogy mindenki más is ezt teszi? Vagy valamilyen „Biblia-barát” alternatívát kellene találniuk? Esetleg úgy ahogy van, el kellene, hogy utasítsák ezt az egész felhajtást?
A fenti kérdésekre a válasz az egyes emberek személyiségétől igencsak függ. Ugyanakkor, az egyszerűség kedvéért (vagy kisarkítva egy kis vicc kedvéért), álljon itt a keresztényeknek az hét típusa, melyekkel Halloween-kor összefuthatsz:
1. A boszorkányvadász
A „boszorkányvadásznak” a Halloween a szellemi hadviselés estéje. Úgy látják október 31-ét, mint a minden pogány dolog ünnepét, azt az időt mikor a varázslatok ereje elérik csúcspontjukat. Természetesen azon vannak, hogy ima és könyörgés által megtörjék ezeket a démonikus erőket. A „boszorkányvadász” a gyülekezetében tipikusan egy kis csoport vezetésével vagy csoda-összejövetel tartásával tölti a Halloween éjszakát.
De ezeken az eseményeken egyetlen igazi boszorkány sem kerül levadászásra.
2. A jelmezbálos
Tegyük fel, hogy te is szülő vagy és azt akarod, hogy a gyermeked is élvezze a bulit, amivel a Halloween együtt jár, de nem akarod azon a módon bátorítani erre, ahogy manapság ezt legtöbben teszik. Felnőttként, mégis mit tehetsz az ügy érdekében? Miért ne nevezhetnéd ezt egy jelmezbálnak? A „jelmezbálos” úgy ünnepli a Halloween-t, hogy az estének egy külön jellegzetességet ad, de keresztényi módon.
Ahelyett hogy házról-házra járnál, inkább vidd el a gyermekeidet a helyi gyülekezet parkolójába, ahol az idegen lakások helyett például autótól-autóig tudnak haladni. Ez sokkal kevésbé hátborzongató, mint amilyennek hangzik és számos lehetőség nyílik az egész családnak, például bibliai szereplőknek beöltözve különböző játékokat játszani. Az ilyen szórakozás magában tudja foglalni a Halloween minden örömét bármilyen dráma nélkül, bár lehet, hogy a parkolót meg kell osszad a „boszorkányvadásszal”.
3. A pokol hírnöke
Miközben egy csontváznak öltözött lehetőségként tekint az egész család megnevettetésére, a „pokol hírnöke” számára ez egy nagyszerű alkalom, hogy hirdesse a sokak számára megkérdőjelezhető és hátborzongató evangéliumot. „Ha Halloween-kor az embereknek megijedni támad kedvük, akkor miért nem ijednek meg inkább Isten ujjától?” – hangzik az érvelésük.
Ahogy a nevük is sugallja, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a pokolról való beszéddel érjenek el borzongást.
4. Aki a reformáció napját ünnepli
Miközben a „jelmezbálos” és a „pokol hírnöke” is hisz abban, hogy a Halloween jó célokra is felhasználható, az olyan ember, aki mindenáron a reformáció napját akarja megünnepelni – ami mellesleg ugyanerre a napra esik – nem hisz ebben. Miért kellene kísértetnek vagy vámpírnak öltözve ugrabugrálnunk, amikor megünnepelhetnénk helyette egy másik, keresztény ünnepet? A „reformáció napját ünneplők” minden október 31-én megpróbálják a hittestvéreiket erről a cseréről meggyőzni.
A baj csak az, hogy rajtuk kívül senki sem tudja, hogy a reformáció napja egyáltalán létezik. De igazából ez nem is jelent problémát, mivel az ingyen cukor még mindig népszerűbb, mintha kiáltványokat szegeznél a gyülekezeted ajtajára.
5. Az ördögöt nevető
Az ilyen keresztény nemcsak megünnepli a Halloween-t, hanem annak minden „denevéres” percét igyekszik kiélvezni. Egy C. S. Lewis idézet szerint „Mindenekelőtt, az ördög ki nem állhatja, ha kinevetik”, így az „ördögöt nevető” igyekszik jól szórakozni az ellenség költségén. Beöltözve igényes partit rendez, az egész családja tököt farag és több cukorkát oszt szét, mint bárki más a környéken. Számára a Halloween jelentése nem más, mint az, hogy Krisztus győzött a sötétség felett. Semmi helyet sem hagyott a félelemnek, így az ilyen keresztény terített asztalnál, a barátaival közösen, sok mulatsággal tölti el ezt az estét.
Őszintén szólva Halloween estéjén ez a hozzáállás elég sok kényelmetlenséget okozhat más keresztények számára. Ilyenkor az „ördögöt nevető” a legjobbat hozza ki magából, ezért mások szemében ő a bunkó.
6. A bezárkózó
Ahogy a neve is sugallja, az ilyen típusú keresztény az, aki Halloween éjszakáján egyszerűen bezárja az ajtót és lefekszik aludni. Tisztában van azokkal a szellemi szempontokkal, amelyek körülveszik ezt az estét. Tény viszont, hogy „a bezárkózó” valószínűleg jó barátja mindazon kereszténynek, akik ezen a listán szerepelnek. Ezzel szemben „a bezárkózó” keresztényként kényelmetlenül érzi magát egy olyan ünnepen, melyet átitat a sötétség. Úgy gondolja, hogy az ellenség felhasznál minden ajtót, hogy belépjen valakinek az életébe, miért éppen ő hagyja azt tárva nyitva?
Akárhogy is, „a bezárkózó” sohasem fogja az álláspontját bárki másra ráerőltetni. Addig talán hajlandó elmenni, hogy kitegyen egy tál cukrot az ajtaja elé, ha egy kicsit is nagylelkű. (Kérlek, csak egy szem cukrot legalább.)
7. A Harry Potter rajongó
Harry Potter mióta 1997-ben először felült a seprűjére, egy igazi botránykő a keresztények között. A konzervatív felfogásúak állítják, hogy J.K. Rowling könyvei károsak a keresztény olvasók számára, mivel sztárt csinálnak a boszorkányságból és az okkultizmusból. A szégyenkező Potter rajongók pedig arra vannak kényszerítve, hogy dugdossák a Bölcsek kövének példányait. Halloween éjszakáján azonban a régóta elnyomott érzéseiket már nem lehet kordában tartani és Dr. Jekyll-hez hasonlóan ilyenkor egy teljesen más lénnyé változnak át. „A Harry Potter rajongó” könnyen felismerhető a villám alakú tetoválásról, a jellegzetes sáljáról és néhány speciális kifejezésről, melyeket a regényfolyam is gyakran használ.
Végül pedig csak annyit mondok, hogy „a Harry Potter rajongó” jobban teszi, ha elkerüli a „boszorkányvadászt”.