A témában megjelent írás már jó fél évvel korábbi, de azt gondolom, minden gyermekes szülő szembesül ezzel a kérdéssel. Szintén egy Christianity Today-ban megjelent cikk 2013 novemberből. 

Marlena Graves háromgyermekes anyuka, több a témában született írás szerzője, sokat foglalkozik a család kérdésével, férje filozófus. Részletesebb információkat itt találhatsz róla.

Mostanában született egy cikk, Raylan Alleman katolikus szülő és blogger tollából, melyben egy listába gyűjti az okokat, hogy miért ne engedd el a lányod egy bentlakásos iskolába, vagy albérletbe. Alleman számbaveszi a feminizmus bűneit, ahogy az betör a társadalmunkba, és azt tanácsolja, hogy tiltsuk meg a lányunknak az ilyen típusú iskolába való jelentkezést. Ehelyett inkább arra bátorítja őket, hogy tanulásra a könyvtárat és az internetet használják.

„Nem állítjuk, hogy a lányunkat kollégiumba küldeni vagy a nőknek munkát vállalni bűn,” – írja. „De ha jobban utánanézünk a dolgoknak, rájövünk, hogy vitába kell szálljunk azokkal akik szerint egy lánynak a kollégium nem a kísértés melegágya.”

Könnyű vitatkozni az én rövidlátó álláspontommal, tisztában vagyok vele. Csak a tények kedvéért, én abszolút nem értek egyet ezzel a véleménnyel. Szeretném egy kicsit körbejárni a témát, mely szerint egy fiatal lánynak a bentlakásos iskola vagy albérlet nagyon veszélyes a kísértés, különösen a szexuális kísértés miatt.

Jézus és a tanítványai biztosan kitették magukat az „eredendő bűn” hatásának amikor prostituáltakkal és bűnösökkel töltötték az idejüket. Ha a lányainkat a házból kiengedjük az utcára, esetleg vendégül látunk másokat az otthonunkban, potenciálisan kitesszük őket a szexuális bűnök kísértésének vagy hatásának még jóval azelőtt, hogy a tanulmányaik miatt elköltöznének otthonról.

Miközben lehet némi ráhatásom arra, hogy mit néznek vagy hallanak a lányaim az otthonunkban, azt nem tudom befolyásolni hogy más gyerekek milyen hatással vannak rájuk, a kialakuló mintáikra, a viselkedésükre. A gyerekek képesek szexuálisan túlfűtött dalokat idézni, vagy egy filmből szexuális tartalmú párbeszédeket szó szerint visszamondani, vagy pornóképeket csereberélni úgy a facebookon vagy az okos telefonjukon, mintha csak ajándékkártyák lennének.

Nem a keresztények az egyedüliek, akiket mélyen aggaszt a szexuálisan túlfűtött kultúra, amiben a gyermekeinknek találják magukat. Martin Daubney, egy nagyon népszerű magazin volt szerkesztője, régebben nagy szószólója volt a pornográfiának, amit azzal indokolt, hogy „ez csak fokozza egy pár szexuális életét”.

De amikor megszületett a fia, egyszerre megváltozott a témához való hozzáállása. Daubney, a házigazdája a „Pornó és az agy” című brit dokumentumfilmnek, írt mostanában a tapasztalatairól amiket egy szexualitással kapcsolatos képzés tett látogatáson szerzett. A cikkben, melynek címe „A tapasztalat ami meggyőzött, hogy az online pornó a legveszedelmesebb fenyegetés amivel manapság a gyerekeknek szembesülnek”, ezt írja:

„A gyerekek széleskörű ismerete a pornográfiával kapcsolatos fogalmakról nemcsak megdöbbentő, de a témában feleslegessé tett minden felnőtt közreműködést – ideértve a szexuális felvilágosítást és nevelést is… A felnőtt résztvevők nem akarták elhinni, hogy a pornó ilyen méreteket öltött, ahogy azt sem, hogy abszolút nem számít ritkának, ha egy 14 éves fiú rendszeresen pornófilmeket néz.”

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal!